Egy barátnőm szülinapján - ahova én vittem a tortát - megmutattam pár "művemet", amik a telefonomon is megvoltak. Jó fél évvel később jött egy telefon, hogy nem vállalnék-e egy Buzz Lightyear-tortát. Elvállaltam. Sokat keresgéltem a neten, hogy hogyan is lehetne megcsinálni... végül a legegyszerűbb megoldást választottam: egy ég borítású tortára 2D-ben applikáltam rá Buzzt. Vicces módon a legnagyobb kihívást a felhők jelentették :)

Egy kolléganőm kisfiának készült az Elmo-torta. Ez volt az első nem-csoki tortám. Manó ugyanis nem szereti a csokit, a mandulára pedig allergiás, úgyhogy a marcipán helyett is ki kellett találni valamit. Részben ezért esett a választás Elmóra (több mesefigura közül). A belseje mézes krémes, sógornőm, Mimi alkotása. A borítás pedig vajas krém (valójában margarin sok-sok porcukorral kikeverve), amit egy kis ribizlilekvárral feljavítottam. Így az íze is izgibb lett, jobban ment a mézes krémeshez, és ételfestékből is kevesebbet kellett beletennem. A szemét, az orrát és a száját marcipánnal borítottam, azt gondolom megette a család.

De mit csinál az ember a maradék vajas krémmel, amit sajnál kidobni? Csokis cupcake-et díszít vele :) A barna csoki, a fehér pedig porcukorral és egy kis reszelt citromhéjjal kikevert krémsajt. A vendégségben, ahova küldtem, persze minden gyerek pirosat akart.

Egy barátom kért meg, hogy anyukája születésnapjára csináljak egy tanyát. Nem sokkal később volt kisebbik unokaöcsém, Benedek, alias Bundás 2. szülinapja, úgyhogy gondoltam továbbfejlesztem az ötletet. Egy fiúnak persze kell traktor, de hogy méretarányos legyen, azt végül egy külön kis tortaként csináltam meg, gondoltam azt el lehet majd tenni későbbre. Persze Andi tervez, a gyerekek végeznek: elsőként a traktort kellett felvágni.

Egy trükkös anyuka rendelése: a gyerek teknőst akart. Hát megkapta tortából :)

Ugyan nem húsvétra készült, hanem egy nyúltulajdonos születésnapjára, de mivel pont húsvét tájékán sütöttem, jól ment a dekorációhoz.

A sportkocsi egy barátnőm autómániás kisfiának készült. Egy konkrét márka volt a rendelés, természetesen pirosban (ne kérdezzék a nevét, már jó régen volt, úgyhogy nem emlékszem, de bonyolult és korábban még soha nem hallottam róla). Mindenesetre sikere volt :)

A kisbusz egy nagyobb "kisfiú" szülinapi meglepetése volt. Itt is hozott anyagból kellett dolgozni, a saját kisbuszát kellett megtortásítani.

A targonca egy barátunk édesapjának készült (aki régen targoncán dolgozott) a 70. születésnapjára. Itt is az egykori saját járgány ihlette a művet. Az "oszlopok" sajnos nem ehetőek, bár először akartam kísérletezni mindenféle egyébbel, de végül a fekete szívószál bizonyult a legegyszerűbbnek és leginkább működőképesnek.

Ha a fotós barátnő fotós barátjának szülinapja van...

Persze voltak már korábban is próbálkozások, de az első igazi torta Döme (a nagyobbik unokaöcsém) 5. szülinapjára készült. Persze rögtön kettő, mert azt nehezen tudta eldönteni, hogy űrhajó legyen vagy vár. Úgyhogy lett űrhajó is (az igazi "első"), meg a zsúrra vár is.

Három gyerek, három űrhajós

A torony, és a bástya tetején a "kövek" tömény marcipánból készültek

Ezek után persze az unokahúgomnak, Julinak is két torta kellett: egy katica (amelyet rögtön kritika ért, hogy nincsenek csápjai) és egy óriás cica, amelyhez előtanulmány is készült az egyik unokatesómnak :)

A csáptalan katica

Fekete + fehér marcipán = szürke helyett lila próbamacska

...és a 32 szeletes kandúr