Egy barátnőm szülinapján - ahova én vittem a tortát - megmutattam pár "művemet", amik a telefonomon is megvoltak. Jó fél évvel később jött egy telefon, hogy nem vállalnék-e egy Buzz Lightyear-tortát. Elvállaltam. Sokat keresgéltem a neten, hogy hogyan is lehetne megcsinálni... végül a legegyszerűbb megoldást választottam: egy ég borítású tortára 2D-ben applikáltam rá Buzzt. Vicces módon a legnagyobb kihívást a felhők jelentették :)

Egy kolléganőm kisfiának készült az Elmo-torta. Ez volt az első nem-csoki tortám. Manó ugyanis nem szereti a csokit, a mandulára pedig allergiás, úgyhogy a marcipán helyett is ki kellett találni valamit. Részben ezért esett a választás Elmóra (több mesefigura közül). A belseje mézes krémes, sógornőm, Mimi alkotása. A borítás pedig vajas krém (valójában margarin sok-sok porcukorral kikeverve), amit egy kis ribizlilekvárral feljavítottam. Így az íze is izgibb lett, jobban ment a mézes krémeshez, és ételfestékből is kevesebbet kellett beletennem. A szemét, az orrát és a száját marcipánnal borítottam, azt gondolom megette a család.

De mit csinál az ember a maradék vajas krémmel, amit sajnál kidobni? Csokis cupcake-et díszít vele :) A barna csoki, a fehér pedig porcukorral és egy kis reszelt citromhéjjal kikevert krémsajt. A vendégségben, ahova küldtem, persze minden gyerek pirosat akart.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.