És még egy tavalyi darab :) Unokatesóm nagyfiának készült a kalózos torta a kalózos tematikájú szülinapi zsúrra. Sajnos a képek valamiért a szokásosnál is rosszabbul sikerültek (muszáj lenne tanulnom egy kis tortafotózást valahonnan :) ), ez sem valami szuper, de talán legalább nem szörnyű, viszont a torta háta van rajta.

Előtte biztos nem dolgoztam még ennyit tortán, és talán azóta sem (az emeletes esküvői tortákat kivéve, amelyek hamarosan jönnek ide a blogra is), de nagyon élveztem az összes kis részletet. A kalózhajó (ami tömör marcipán hurkapálca árbocokkal és papír vitorlákkal) és a tűzhányó (ami egy külön kis torta volt a tortán) már kezdettől a koncepció részei voltak, aztán mindig még eszembe jutott egy apróság: a csónak, a köröző cápák (igen, ott hátul középen a képen) és aztán még volt ott egy nagy üres hely, oda született a vízikígyó (amelynek a hajó másik oldalán feje is van, és őszintén szólva erősen emlékeztet egy régi sálamra). A torta oldalára meg annyi cápát, delfint, vízinövényt és egyéb állatot csináltam, hogy a végén nem is bírtam mindet rátenni: ott álltam vagy két bálnával meg egy pörölycápával, hogy a maradék tengeri csillagokat ne is említsem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.